Kedves Olvasók! A mai blogbejegyzésben a Félmúlt c. verset elemezzük tovább!   A „sütő hold” kifejezés a Harbach 1944 című verset idézi meg, a nappal és az éjszaka metaforikus terhelhetősége azonban, amelyre többek között a Harbach 1944 adott okot, a Félmúlt című versben vonódik vissza. Az…

Kedves Olvasók! A Félmúlt című versben a „hamunéma” szó indíthatja el az emlékezést, amely után egy elég szokatlan metafora áll: „egyetlen óriás ütés a hold. Halálos csönd a magja”. Egy cselekvés azonosítódik egy tárggyal. Egy olyan cselekvés (egyetlen óriás ütés), amely eredendően megérthetetlen…

Sziasztok! Ma hozom nektek a vers elemzésének folytatását. A vers második részében tér vissza a Szerelem sivataga képe, de más formában; az Apokrifben már csupán égő ketrecek szerepelnek az égő kerubokhoz hasonlított, bezárt szárnyasok képe helyett. E változtatások által nem csak az eltárgyiasulás…

Kedves Olvasóink! Az Egy KZ-láger falára című vershez hasonlóan a Harmadnapon esetében is a nyelv, a beszédaktus által történhet meg a Jézussal való azonosításon keresztül az életre keltés aktusa. A vers egy lehetséges olvasatából következő prófétikus hozzáállás lesz az, ami a ciklus központi…

Sziasztok! Ma jövök a KZ-lánger falára ciklus elemzésének folytatásával. Annak ellenére, hogy a visszaemlékezések tükrében e versek hitelesen idézik fel a lágerlakókban lejátszódó pszichológiai folyamatokat, legfőképp a holokauszt irodalmi szempontból kevésbé értékes műveire emlékeztetnek azáltal,…

Sziasztok! A héten a KZ-láger falára című ciklus metaforahasználatát fogjuk elemezni, vizsgálgatni egy forrás alapján.  Pilinszky János életművének újra olvasása időszerű feladat. Az értelmezőnek leginkább azzal a kihívással kell megküzdenie, hogy a terjedelemre ugyan csekély életmű…