Sziasztok!
Tegnap ki lett rakva Pilinszky Ne félj című verse, így most szót ejtünk a költőről és költészetéről is.
Pilinszky János 1921-ben született. Az irodalom köztudatban a korai Pilinszky van nagyon erősen jelen: a Halak a hálóban, a Harmadnapon, az Apokrif. Ő is jogászként kezdi, akárcsak a humán értelmiség nagy része. Majd átlép a bölcsészetfakultásra, ahol magyar-olasz-művészettörténet szakon tanul.Ettől fogva már jelennek meg művei, ám igen ritkán. Először a Magyar Csillagban, majd az 1943-ban induló, az antifasiszta polgári humanizmus rövid életű folyóiratban, az Ezüstkorban. Ezeknél korábbi próbálkozásait csak ujjgyakorlatoknak, előzményeknek tartotta, amiknek nincsen helyük az érett megvalósításokban. 1944-ben befejezte az egyetemet, és még ebben az évbe katonának hívták be. Nyugatra vitték, ahol találkozott a háború borzalmaival:a lebombázott városok és falakkal és az éhező emberekkel. A legjobban megrázó és lélekkavaró a koncentrációs táborok hulláival és csontvázzá fagyott halálraszántjaival való szembesülés volt számára. A trapéz és a korlát versei már egységes szellemmel mutatják be a hazatért költő arculatát. 1946-ban, közvetlen a háború után,a koalíciós időkben jelent meg az első verseskötete Trapéz és korlát címen. A kortárs kritika igen magasra értékelte a költőt, megkapta a Baumgarten-díjat 1947-ben. Ekkor még csak 26 éves volt. Elsőként Tolnai Ottó Pilinszky Újvidéken című verséből szeretnék idézni. Ebben az Apokrif textusán keresztül, a Pilinszkyre annyira jellemző paradoxont segítségével kapcsolódik össze a verset mondó költő hangja és a "kutyaólak csöndje":
azt amikor pilinszky jános újvidéken
a tyirpanov (fogalmam sincs ki volt) munkásegyetemen
odajött hozzám és megköszönte hogy míg egészen közel
a mennyezethez az apokrifet mondta
(ahogyan csak babits mondta)
kapaszkodhatott a szakállamba
mert ha nem kapaszkodhatott volna mondta
elvágódik a szálkás kutyaólszerű kis színpadon
el keresztben mondta még mindig zihálva
teljesen véletlenül ültem az első sorba
tán hogy ne tűnjön olyan üresnek a terem
cirill betűvel írták a plakáton
Takács Zsuzsa Üdvözlégy, utazás! kötetében olvasható Vad hely című versében több verse is szerepel mint például az Apokrif, és az Introitusz. A korai és kései Pilinszky:
Feljött a Nap, sötétséget ontva.
A vak szem a világ minden
nézését fölissza. Vagyis:
könyörgünk, feléd fordulunk.
Az elfelejtett Könyv
most kinyílik önmagától,
és a Pokolra enged látni.
Egymáshoz verődve
függünk nézésed előtt.
Élete utolsó éveiben sorra láttak napvilágot verses és olykor elmélkedő prózai kötetei. A hetvenes évek második felében már népszerű és széles körökben tisztelt költő volt. A költő 1981-ben váratlanul halt meg.
Forrás:
https://ujforras.hu/ket-dolog-pilinszkyvel-kapcsolatban-az-egyik-2/?fbclid=IwAR1IK8pQU9_xNPY-Rd_SuTYbNroyWQXDsHzJKFX-NoCwL9abFivQcby__7Y
https://vers.hu/poets/pilinszky-janos/pilinszky-janos-kolteszete/
Legyen szép hete mindenkinek!
∼Viki