Üdvözlet Kedves Olvasók!
Pilinszky János költői nyelvében lehetséges redukció az alanyi főnévifogalom teljes megnevezetlensége, amikor is a versszöveg értelmezése a
nevezetlen, a hiányzó fogalom értelmezését, a hiány és a megnevezhetetlenség értelmezését is jelenti. Ez a grammatikai alakzat az aposiopesis tipikus gondolatalakzata lehet. Az aposiopesis, gondolat elhagyása gondolatalakzataként értelmezhető ez
a grammatikai alakzat akkor is, amikor a hiányos versmondatban a hiány-
zó főnévi alany a szövegkörnyezetből rekonstruálható:
Lakhatatlan, kiáltják, lakhatatlan!”(Nagyvárosi ikonok)A versszöveg elemzése alapján legvalószínűbb, hogy a nagyváros főnév
jelölhető ki a hiányos versmondat alanyának. ┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉┉Ez a szerkesztésmód még három versben lesz szervezőelvvé . Az ellip-
tikus igei állítmányi tőmondatok grammatikai alakzatában az alanyi hely-
zetű személyes névmások rejtett módon, az igék személyragjával jelölten,
jelen vannak . A hiányosság a cselekvéseket jelölő igei állítmányokra irá-
nyítja a figyelmet, mint egymástól elkülönített, izolált eseményekre. "Találkoztunk. Találkozunk.
Egy trafikban. Egy árverésen.
Keresgéltél valamit. Elmozdítasz
valamit. Menekülnék. Maradok.
Cigarettára gyújtok. Távozol.
Leszállsz és fölszállsz.
Fölszállok és leszállok.
Cigaretta. Lépkedel. Lépkedek.,, (Kráter)A szervetlenség, az agrammatikusság itt szervezőelvvé lett, ezt külön
nyomatékosítja a főnevek ponttal való elkülönítése egymástól. Ez a szervezetlenség azonban különböző mértékben, de megszüntetett az egy-egy
szemantikai mezőhöz tartozó főnevek felsorolásában. A befejezetlen mondatokban rendre az igei állítmány hiányzik, a főné-
vi alany vagy jelölt, vagy kiegészíthető a szövegkörnyezetből. "Amerre a katonák.
Ahogyan a tenger.
Amerre a katonák a vereségben.
Ahogyan a tenger az összetört szentségtartóban.” (Merre, hogyan?) ☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷☷ Egy másfajta befejezetlen mondatokból kialakuló grammatikai alakzat szervezi a Szent lator című vers költői nyelvét, mely egymástól izolált névszói szintagmákból épül fel . Jóllehet a vers első sora mondat-
tanilag is hiánytalan szerkezetű, az őt felsorolásszerűen követő névszói
szintagmákból álló költői nyelvi kompozíció, a vers végén kitett pont
ellenére, nem tartható grammatikailag jól formáltnak. Az egyes névszói szintagmák mondatrész értékűek, de
nem egy jól formált összetett mondat részei, hanem egymáshoz szintaktikailag szervezetlenül kötődő, izolált részek . Ezek az izolált mondatrészek befejezetlen, illetve kifejtetlen mondatok elemeiként tudatosulhatnak, melyek egy összefüggő, ám megnevezetlen témára utalnak .
A befejezetlen vagy kifejtetlen versmondatokból az igei állítmány eleve
hiányzik, s nem is rekonstruálható; az izolált névszói szintagmák izolált
felsorolások . Ez a közlésmód a természetes nyelvhasználatban kizárt, a
reduktív költői nyelvhasználat azonban lehetségesnek mutatja, versszervező elvvé tette meg. Összegezés A hiányos szerkezetű versmondatok szövegnyelvészeti leírása azt mutatja, hogy Pilinszky sokszor s a legkövetkezetesebb költői szabadsággal
nem tartja be a természetes nyelvhasználat, az irodalmi köznyelv
szabályait a hiányos versmondatok szerkesztésekor, minthogy tudatos
költészetszemléleti programja a költői beszéd nehézségeiről való gondolatok
beépítése a versek költői tartalmai közé . Esszéiből tudhatjuk, hogy
a második világháború tragédiái utáni költői beszédet a dadogás szóval
és beszédhelyzetével is jellemezte, és értelmezéseimben idéztem verssorát
a haldokló anya beszédhelyzetéről . A költői én esetenként nem tehet
folyamatos, jól formált nyelvi-poétikai közléseket, állításokat, hanem az
agrammatikusságot is vállalva, különböző hiányos, töredékes, részjellegű
közléseket, megnevezéseket. Értelmezéseimben rendre a reduktív költői nyelvi építkezésre utaltam.
Ebben a dolgozatban nem célom Pilinszky János költői nyelvének poétikai
és stilisztikai leírása, kétségtelenül megállapítható azonban, hogy az
agrammatikusság, a töredékesség, a hiányosság, a puszta főnévi megnevezések
grammatikai alakzatai retorikai alakzatokként érvényesülnek, a költői
nyelv szervező-, esetenként a verskompozíciót létrehozó elvvé lesznek,
tehát magas rangú poétikai és stilisztikai nyelvi értékekké.
Forrás: http://adattar.vmmi.org/cikkek/19523/hid_2011_08_09_03_danyi.pdfTovábbi szép hétvégét kívánok!- Fruzsi
