Kedves Olvasók!
Csigák és istenek
A MINDENSÉG KÉPMODELLJEI
NÁDAS PÉTER „EMLÉKIRATOK KÖNYVE" CÍMŰ MŰVÉBEN
„Az ember, amióta csak létezik,
látványul kínálkozik önmagának
Évezredek óta valóban nem is
szemlél mást, mint önmagát.
(Teilhard de Chardin)
A tükröt, a középkori szimbólumrendszer hívságokra utaló elemét, a barokk elő-
szeretettel alkalmazta az érzékek megcsalására. Csak úgy tűnt, mintha új teret nyitna,
s így „álajtónak" tekinthetjük. Pedig lehet valódi ajtó is, ha az önmagunkkal való szem-
besülés szimbólumaként bensőnk rejtett termeibe vezet. Az újkorban már legtöbbször
ilyen irányban keresendő e jelkép értelme. Remek példa erre Pilinszky János költészete. (pl. Felelet, Utószó, Ékszer c. versei). Nála - a barokkban betöltött esztétikai
szerepe után - újra etikai jelentősége vált dominánssá. E kategóriákkal még kevésbé
(hisz az előző megállapítások is csak leegyszerűsítve jelölik az uralkodó tendenciákat)
követhető úton jár a „klasszikus modernnek* is nevezett Goethe-Thomas Mann vonal
általam harmadik nagy alakjaként tisztelt Nádas Péter, akinek művészetében a tükröződés a legfontosabb szervező elem. Dolgozatomban ezt a motívumot, ennek sok-
szintű értelmezhetőségét igyekszem bemutatni az Emlékiratok könyvében, ezen a tükröződő „Nádas(-)tavon".
═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═ ═
Minden képünk - az énkép és a világkép is - interpretációink, ítéleteink sorozatára épül. Semminek sincs egyetlen helyes, adekvát interpretációja. (Természetesen saját olvasatomat is csak az egyik lehetségesnek tekintem.) Ez persze nem azt jelenti,
hogy valamit bárhogy lehetne értelmezni.
◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠ ◡ ◠
Nádas Péter szorosan kapcsolódik a hagyományokhoz. A regényben nem csak
hangulati és stíluselemekkel utal Proust mellett elsősorban Thomas Mannra, hanem az
egyik főszereplő alakjában Thomas Toenissenben meg is idézi.
Áldott advent vasárnapot kívánok!
Legyen szép hetetek!
- Fruzsi
