Sziasztok!
A mai blogbejegyzésben Pilinszky vallásosságáról és a 100 éves évfordulójáról lesz szó.
És ha reménysugár, akkor nem szabad megfeledkezni Pilinszky vallásosságáról sem, ami nagyon fontos és elidegeníthetetlen eleme a költészetének (sőt, nemcsak neki, hanem az olvasóknak is). Arra a kérdésre, hogy mi a hit, így válaszolt:
"Bizalom a mindenségben s a mindenségen belül a legkisebb porszem sorsában is. S a bizalom, a hit egyik Istenhez vezérlő ösvénye."
1970-ben pedig így fogalmazott egy Poignyban rendezett konferencián:
"...számomra a művészet alapvetően vallásos eredetű... A valódi érték terített asztal, amihez mindenki hivatalos, ahol mindenki jóllakhat anélkül, hogy bárkit is megrövidítene. Az isteni kontextusban: legtöbbször más, aki az értéket megéli, s megint más, aki esetleg megírja. Mit számít? Isten az, s egyedül ő az, aki ír: a történések szövetére vagy a papírra."
Pilinszky beemelte saját hitét a verseibe. Gyakori szójárása volt, hogy ő nem katolikus költő, hanem költő és amellett katolikus.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Pilinszky János 1921-ben, száz éve született. A centenárium alkalmából egész évben Pilinszky Jánosra fókuszáló események, programok várják az irodalomkedvelőket, a járványhelyzetre tekintettel egyelőre online formában. Juhász Anna irodalmár a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Petőfi Irodalmi Ügynökséggel közös kezdeményezése, a Pilinszky100 nevű, kéthetente jelentkező online sorozat egész évben betekintést enged nemcsak a költő életébe, de az aktuális vendégek Pilinszkyhez való viszonyába is.
Megszólalnak a sorozatban Zalán Tibor, Szabó T. Anna, Iancu Laura, Harmath Artemisz, Erős Kinga költők, irodalomtörténészek, számos író, zenész és képzőművész, a névsor pedig folyamatosan bővül.
Az irodalmárnak a Pilinszky-centenáriummal is az a célja, hogy különböző hangulatú és hatású programok segítségével mutassa be a költőt.
Az előadás-sorozat egyik visszatérő eleme például, hogy Anna megkéri a vendégeket, öt szóban jellemezzék a költőt és annak költészetét. A válaszokat hallva egyből ráeszmél az ember, hogy bár Pilinszky nagyon szikár életművel rendelkezik, a költészete minden emberben más érzéseket szabadít fel. Ezekből a kigyűjtött fogalmakból, szavakból év végére összeáll a centenáriumi szószedet, ami remélhetőleg izgalmas és méltó összesítése lesz a költő életművének (a ma tükrében).
Juhász Anna arról is gondolkodik, hogy a kimondott és kimondatlan szó miképp áll össze a költői életműben. Az irodalmár szerint Pilinszky verseiben a kimondott szavak mellett hatalmas jelentősége van a csendnek, a hallgatásnak, a töprengésnek és a merengésnek: szemlélődő karaktere rányomta bélyegét a művészetére is.
Pilinszky idejében a háború volt hasonló hatással az emberekre, akiknek a végeláthatatlannak tűnő felfordulás ellenére is ki kellett tartaniuk. Napjainkban is ugyanez a helyzet, csak mi egy láthatatlan ellenséggel harcolunk. Arra, hogy erőt merítsünk a versekből, Pilinszky segítségét kérhetjük, elég csak az Apokrif című korszakos költeményére gondolnunk.
Tavaly, a járvány alatt, közeledve a centenárium esztendejéhez, Juhász Anna azon tanakodott, hogy ki is lehetne az a szerző, akivel a lakásba szorult és kényszerült emberek keze is – átvitt értelemben – megfogható. Mivel a költő felelősségérzete száz évvel később is tetten érhető, filozófiája, gondolatai, költészete máig egyetemes értékeket hordoznak, az irodalmár úgy döntött, 2021-ben kiemelten Pilinszky Jánossal fog foglalkozni.
Forrás: https://index.hu/kultur/2021/04/03/soha-nem-volt-meg-ilyen-fontos-pilinszkyt-olvasni/
További szép hétvégét!
- Fruzsi
